Elmondta: a Föld történetének eddigi öt kihalási hulláma közül egyik sem volt a jelenlegihez hasonlóan gyors ütemű és egyik sem volt egyetlen faj, az ember tevékenységének eredménye.

A nyolcmillió állat- és növényfajból mára egymillió jutott a kihalás szélére. Ezt jelentős részben a tájhasználat megváltozása okozza, a túlvadászás és a túlhalászás - mutatott rá.

A klímaváltozás a tengerek kémiai összetételét is befolyásolja, savasodásuk döntően változtathatja meg a tengerek élővilágát - hangsúlyozta, de szólt az invazív fajok megjelenésének káros hatásairól is.

Mindennek a megélhetésre is hatása van - mondta Áder János. A beporzók pusztulása például mára 500-600 milliárd dolláros kiesést eredményezett a mezőgazdasági termelésben. Az élelmiszertermelés 75 százaléka ugyanis a beporzó rovaroktól függ, de például az Egyesült Államokban az elmúlt öt évben a méhcsaládok fele pusztult el, mert nem vigyáztak rájuk. Kína egy részén pedig már teljesen eltűntek a beporzók, ott a gazdák maguk porozzák már a gyümölcsfákat tollseprűk segítségével.

Mindezek elkerülését szolgálja például az az uniós népi kezdeményezés, amely a kérdés kezelésére, új szabályok kialakítására kéri az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot. Elmonda: több mint egymillió uniós polgár mellett ő is aláírta ezt Nagy István agrárminiszterrel együtt.

Az ENSZ is elfogadott egy globális megállapodást arról, hogy növelnék a védett szárazföldi és tengeri területek arányát 30 százalékra. Jelenleg ugyanis előbbinek csupán 15, utóbbinak pedig 7 százaléka védett terület. A nemzetközi szervezet az invazív fajok visszaszorítását is szorgalmazta az együttműködés keretében, ahogy a káros növényvédő szerek használatának korlátozását is.

Áder János szerint azonban emellett személetváltásra is szükség van. Jelenleg ugyanis jelentős támogatást kapnak olyan tevékenységek, amelyek veszélyeztetik a biológiai sokféleséget. Ezen forrásokkal szerinte éppen a biodiverzitás megőrzését kellene segíteni.

Az államfő a magyarországi eredményekről is beszámolt: az elmúlt tíz év döntéseinek eredményeként a védett területek aránya 22 százalékre emelkedett és 45 százalékkal nőtt a védett őshonos haszonállatok száma.

Beszámolt olyan helyi kezdeményezésekről is, amelyek a víz megtartását célozták és amelyek nemcsak a biodieverzitást növelték, hanem a mezőgazdaság terméseredményét is.

A jövőről szólva az erdősítési program folytatását és a vizes élőhelyek helyreállításának tervét emelte ki Áder János.